Az összes brojlercsirke akár 1%-át érintő sántaság fő okozója a baktérium okozta porcelhalás és csontvelőgyulladás (BCO). A BCO oka ismeretlen, a nagyüzemi állományokban a BCO-nak tulajdonítható sántaság előfordulása spontán. A BCO-sérülések gyulladást, fájdalmat, következésképpen stresszt és sántaságot eredményeznek, és ezért jelentős állatjóléti kérdésről van szó, különösen akkor, ha a madár nem jut eljutni a takarmányhoz és a vízhez. Az Arkansas Egyetemen végzett tanulmány infravörös termográfiát használt a gyulladás következtében megnövekedett hőtermelés területeinek kimutatására. Az infravörös termográfia (IRT) egy nem invazív eljárás egy tárgyból származó infravörös sugárzás mérésére, ami felhasználható a klinikai egészség értékelésére. A kísérlet során minden karámból 5 véletlenszerűen kiválasztott madár lábáról hőképeket készítettek a 7., 9., 28., 30., 38. és 56. életnapjukon. A nevelés befejezésével a madarakat eutanizálták, majd a jobb és bal proximális combcsont- és sípcsontfejben kialakult BCO-sérülések súlyosságát makroszkóposan értékelték. A kutatók hipotézise szerint a kulcsterületeken mért IRT felületi hőmérsékletek lehetővé teszik a BCO nem invazív észlelését. Összefoglalva az eredményeket, a sánta brojlereknek súlyosabb BCO-sérülései voltak a proximális comb- és sípcsontban, míg a lábtő, a lábszár és a lábfej területén alacsonyabb IRT felületi hőmérsékleteket mértek. A fény intenzitásának és a padlózatnak a láb egészségére ellentmondásos hatása volt. A BCO-sántaság előfordulásának spontán jellege miatt további kutatások indokoltak a BCO-hoz vezető hajlamosító tényezők azonosításához. Az eredmények azt mutatják, hogy az IRT pontosabban azonosítja a szubklinikai BCO-sérülések magasabb lábhőmérsékletét, mint a klinikai BCO-sérülések csökkent bőrfelszíni hőmérsékletét, és eszközként szolgálhat a BCO-sántaság előfordulási gyakoriságának csökkentésére brojlercsirkékben.