Az Amerikai Baromfi és Tojásszövetség közzétette az első hivatalos jelentését, amely számszerűsíti az antibiotikum-felhasználást az amerikai brojler- és pulykatelepeken. A jelentés azt mutatja, hogy az antimikrobiális szerek használata drasztikusan csökkent az elmúlt öt évben. A kutatás során 2013 és 2017 között monitorozták folyamatosan az amerikai brojlercsirkéknek és pulykáknak adott antimikrobiális szereket a keltetéstől a levágás napjáig. A válaszadás a kutatásban teljesen önkéntes volt, az ágazat azonban felismerte a probléma jelentőségét, hiszen a 2017-es adatok már a legnagyobb cégek által termelt amerikai brojlerállomány közel 90%-át lefedték. A brojlercsirkékre vonatkozó legfontosabb adatok azt mutatják, hogy a keltetőben antibiotikumot kapó csibék száma 93%-ról 17%-ra csökkent. A gyógyászatilag fontos takarmánnyal adagolt antimikrobiális szerek használata akár 95%-kal (a tetracikliné 95%-kal, a virginiamiaciné 60%-kal), a gyógyászatilag fontos vízben oldódó antimikrobiális szerek használata akár 72%-kal (a penicilliné 21%-kal, a tetracikliné 47%-kal, a szulfonamidé 72%-kal) csökkent. Megfigyelhető volt az áttérés az olyan szerek használatára, amelyeket az ember számára orvosi szempontból nem tartanak fontosnak (például avilamicin és bacitracin). A drasztikus csökkenés hátterében több tényező is áll: egyrészt az FDA 2017 januárjában életbe lépő rendelete, amely az összes, a baromfi takarmányába vagy vizébe kerülő antimikrobiális szer használatát állatorvosi felügyelet alá helyezte, másrészt a megelőzésre helyeződő fokozott hangsúly, harmadrészt az antibiotikumos kezelések adatainak egyre javuló nyilvántartása. Az adatgyűjtés 2019-ben is folytatódik a brojlerekre és a pulykákra vonatkozóan, és idén először a tojótyúkokra is kiterjesztik.