Két új közelmúltbeli tanulmány is segíthet a Marek-betegség (MDV) komplex jellegének megfejtésében. A vírus a baromfiszektor számára világszerte 2 milliárd dollárba kerül, azonban genetikai sokfélesége egyelőre kevéssé ismert. Az amerikai Pennsylvania State University kutatása az MDV sokféleségét vizsgálta 19 pennsylvaniai telepen egy 3 éves periódus során. 8 polimorf markert használva megállapították, hogy legalább 12 MDV haplotípus keringett egy 40 km-es sugarú körön belül. Az MDV sokfélesége nem mutatott egyértelműen sem térbeli, sem tenyészvonalbeli eloszlást: a nagyüzemi termelőknél azonosított összes vírus haplotípus megtalálható volt az egyetlen, gyakran tenyésztett madárvonalon belül. Egyes telepeket egyetlen haplotípus dominált hosszú időn keresztül, máshol a haplotípusok időről időre változtak. Néhány esetben több haplotípus egyidejűleg is jelen volt. A legnagyobb változatosságot egy MDV járvány által érintett háztáji gazdaságban rögzítették. A kutatócsoport elmondta, hogy az MDV evolúciós potenciáljának feltárására irányuló jövőbeni munka a több vírus haplotípust hordozó gazdaságok felé irányulhat, beleértve a háztáji és a nagyüzemi gazdaságokat egyaránt.

A brit Pirbright Institute kutatócsoportja eközben a Journal of Virology folyóiratban arról számolt be, hogy olyan kémiai inhibitorokat sikerült azonosítaniuk, amelyek megakadályoztak két különböző, de kapcsolódó zsírtermelési utat, ami jelentősen csökkentette az Marek-betegség vírusának replikációját. Bár ezek az inhibitorok segítették a kutatókat azon sejtmechanizmusok azonosításában, amelyeket a vírus megfertőzött a fertőzési ciklus során, nem lennének alkalmasak vírusellenes fejlődésre a mellékhatások, valamint a tojásra és a húsra való esetleges átvitelük miatt. „Azt találtuk, hogy az MDV a gazdasejteket használja a zsírok előállítására és tárolására, hozzájárulva a vírus replikációjához, és esetlegesen az artériák eltömődéséhez” – mondta Dr. Shahriar Behboudi a kutatócsoport vezetője.