Dán tudósok hívták fel a figyelmet arra a Transboundary and Emerging Diseases folyóiratban megjelent tanulmányukkal, hogy elméletileg lehetséges a sertések afrikai sertéspestissel való megfertőződése a vírust hordozó legyek megevésével. Az eredmény megmagyarázhatja a nyári, magas szintű biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmazó telepeken előforduló ASP kitöréseket. A vérrel táplálkozó bögölyfélék (Tabanidae) úgynevezett „mechanikus vektorokként” ismertek a vírusos kórokozók számára. Ezek a legyek félig vizes élőhelyekben élnek a gazdaságokon kívül, ahol érintkezhetnek ASP-fertőzött vaddisznókkal, mielőtt zárt, biztonságos sertéstelepek területére repülnének. A dán kutatók ezt a hipotézist próbálták igazolni kísérletükkel, amelyben szuronyos istállólegyeket használtak. A sertéseket három csoportra osztották, majd más-más módon juttattak ASP-vel fertőzött vért a szervezetükbe: közvetlenül, folyadékként (kontroll); 20 fertőzött legyet tartalmazó folyadékkal; 20 fertőzött legyet tartalmazó szilárd táppal. A kutatók azt tapasztalták, hogy szinte ugyanolyan mértékben fertőződtek meg az állatok, tehát elméletileg lehetséges, hogy a fertőzést hordozó legyek elfogyasztásával is terjedjen az ASP, ráadásul a bögölyfélék ötször több vért képesek magukba szívni, mint a kísérletben szereplő istállólegyek, és nagyobb távolságot is tudnak repülve megtenni.