Új tanulmány vizsgálta a környezetgazdagító anyagok higiéniai megfelelőségét

Új tanulmány vizsgálta a környezetgazdagító anyagok higiéniai megfelelőségét

A hannoveri állatorvosi egyetem kutatóinak közelmúltban megjelent cikke a Porcine Health Management folyóiratban a különféle sertéstenyésztésben használt környezetgazdagító anyagokat potenciális baktériumfertőzés szempontjából vizsgáló kutatásról számolt be. A sertéstermelők egyre inkább támaszkodnak a környezetgazdagító elemekre a sertések rendellenes viselkedésének javítása és az állatjóléti előírások betartása érdekében. Ezek az anyagok azonban egészségügyi kockázatot jelenthetnek, mivel kórokozókat vihetnek be az állományba. A tanulmány 21 különböző szerves környezetgazdagító anyagban vizsgálta a mezofil baktériumok, penészgombák, E.coli, Salmonella, coliformok, MRSA és egyéb kórokozók jelenlétét. A kutatók a karámokban lévő szárazanyagot és ivóvíz fertőzöttségét is megvizsgálták. Az anyagok higiéniai szempontból jelentősen különböztek. Három esetben nem találtak baktériumszennyeződést. A legmagasabb coliform és penész számokat a szénákban találták. Emberi egészséget veszélyeztető bakteriális szennyeződést (Salmonella, MRSA, E.Coli, Klebsiella spp. és Yersinia spp.) egyetlen anyagban sem észleltek. A szárított kender és a tőzeg tartalmazta a legmagasabb baktériumszennyeződést. Az eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált szerves anyagok többsége nem jelent higiéniai kockázatot a sertésekre vagy az emberekre, ezért alkalmasak a termelésben való felhasználásra. A benne észlelt mikobaktériumok miatt azonban a tőzeg nem tekinthető biztonságos és higiénikus környezetgazdagító anyagnak.

Forrás: thepigsite.com, 2019. május 16.