A tejelő tehenek ellés utáni optimalizációja

A tejelő tehenek ellés utáni optimalizációja

Az ellés előtti és utáni 21 napot magában foglaló átmeneti időszak kihívásokkal teli időszak a tejelő tehenek életében. Ebben az időszakban különös figyelmet kell fordítani a tápanyagigényekre és a takarmányfelvételre, ami túlmutat az egyszerű kalcium-kiegészítésen. Az élesztő segít fenntartani a bendő pH-értékét, a benne lévő hasznos baktériumok kordában tartják a tejsavat, ami jobb takarmányfelvételhez és egészségesebb bendő mikroflórához vezet, ami javítja az egészséget és a teljesítményt. A kalcium mellett szintén fontos a megfelelő magnézium és kálium utánpótlást is biztosítani a tehenek számára, melyeknek szintjét kizárólag az étrenddel tudjuk szabályozni.

Amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, az a tehén ivóvízfelvétele és a dehidratáció negatív hatása a frissen ellett tehenekre. A kutatások azt mutatják, hogy a vízfogyasztás javítja a takarmányfelvételt. Azonban ellés előtt a takarmány- és a vízfelvétel is csökken, így a tehén már ellés előtt kissé dehidratált állapotban van. Ebben az állapotban az extracelluláris folyadékok is eltűnnek – akár 53 liter is. Ehhez jön hozzá a folyadék- és szövetveszteség az ellés során, aminek súlya megegyezik a borjúéval, valamint az azonnali késztetés a tej előállítására. A gyors volumenvesztés hagy egy belső üreget, ami lehetővé teszi a bendő elmozdulását és az oltógyomor helyzetváltozását. Az azonnali vízfogyasztás nemcsak a tehén rehidratálódása érdekében fontos, hanem segít kitölteni a bendőt, és így stabilizálja azt.

A sikeres átmeneti időszakot kulcsa tehát a jól megtervezett tápanyag-átstrukturálás és a vízveszteség pótlása. Bármilyen félreértés súlyos anyagi veszteséggel jár a tejtermelőnek akár az állatorvosi költségeket, akár a hosszú távú termelési veszteségeket tekintjük.

Forrás: dairyglobal.net, 2019. április 16.