A hollandiai Wageningeni Egyetem állattenyésztési kutatóközpontja által készített kutatás azt mutatja, hogy a tenyésztés évente körülbelül 1%-kal csökkenti az állati termékek környezeti hatását. Ezt az eredményt a speciális környezeti tulajdonságokra vonatkozó konkrét szelekció nélkül, pusztán a hatékonyságnövelést előtérbe helyező jelenlegi tenyésztési célok közvetett hatásaként érik el. A kutatás megjegyzi, hogy az állattenyésztés felelős az üvegházhatást okozó gázok emberhez köthető kibocsátásának 14,5%-áért. E kibocsátás nagyjából fele közvetlenül az állattenyésztésből származik, míg a másik fele a takarmánytermelésből. A négy legjelentősebb állati termék (sertéshús, csirkehús, tojás és tej) előállítását vizsgáló jelentés történelmi trendek elemzésével kezdődik, majd egy mennyiségi értékeléssel folytatódik a négy állati termék jelenlegi környezetterheléséről és a legutóbbi genetikai fejlesztések hatásáról. Míg a többi három terméknél az üvegházhatású gázokat, a nitrogén- és a foszforkibocsátást vizsgálták, addig a tejhasznú teheneknél a metánkibocsátára helyezték a hangsúlyt. A tejelő szarvasmarhák esetében az eredmények azt mutatták, hogy a jelenlegi tenyésztési célok mellett a tehén napi metánkibocsátása nő, a metánintenzitás (azaz az 1 kg tejre jutó metánkibocsátás) azonban csökken. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy új, környezeti szempontok bevezetésére lenne szükség az állattenyésztésben, ilyen lehet például a hús és tojás nitrogén- és foszfortartalma, vagy a tejelő teheneknél a metánkibocsátás.