Amikor tehenek hűtéséről van szó, általában fejős, különösen a frissfejős tehenek kerülnek a középpontba, mivel ezek vannak kitéve leginkább a hőstressznek az ellés után, amikor mindennél fontosabb a negatív energiaegyensúly leküzdése és a tejtermelés fokozása. De nem szabad megfeledkezni a szárazon álló tehenekről sem az ellés körüli időszakot megelőző hat hetes időszakban – mondja Geoffrey Dahl, a Floridai Egyetem oktatója. A kutatások azt mutatják, hogy a hőstressz ebben az esetben nem csak a következő laktációra hat, hanem transzgenerációs módon a borjakéra is. A Floridai Egyetem kísérletében a tehenek egy részét közvetlenül a tej elapadását hőstressznek tették ki, amelynek következtében egy teljes fokkal magasabb volt testhőmérsékletük hat héten keresztül ahhoz a csoporthoz képest, amelyet hűtöttek. A hőstressznek kitett tehenek sokkal kevesebb tejet adtak a következő laktáció során, aminek az oka, hogy a nagy meleg miatt kevesebb tejtermelő sejt tudott kifejlődni a tőgyben. A tejhozam mellett az immunrendszer működését is jelentősen befolyásolta a hőstressz. Szintén fontos észrevétel, hogy a nagy meleg hatására a borjak hamarabb, kisebb testsúllyal születtek meg, ráadásul immunrendszerükre is hatással volt a magzati korban elszenvedett hőstressz: nehezebben vették fel az immunglobulinokat a kolosztrumból. Ami igazán meglepő volt, hogy a csökkent tejtermelés epigenetikus módon a borjakat is érintette, amikor maguk is laktációs életkorba léptek. „Igazán nem nagy dolog a meglévő telepeket felszerelni néhány ventilátorral és párásító géppel – mondja Dahl –, láthatjuk, hogy van értelme!”