A legtöbb sertéstenyésztő gazdaság megelőző intézkedéseket hoz az elválasztás utáni hasmenés gazdasági hatásainak korlátozására, beleértve a biztonságos takarmánykészítményeket, a cink-oxid, az antibiotikumok és a takarmánykiegészítők használatát. Ezeket a megelőzési lehetőségeket a közelmúltban kiegészítette az orális vakcinázással kifejtett aktív védelem. Mint azt egy Hollandiában és Belgiumban 504 sertéstelepen elvégzett három éves (2014-2016.) kísérlet bebizonyította, a malacok elválasztás utáni 3-7. napjában előforduló hasmenéses betegség fő oka – az esetek 83,3%-ában – az enterotoxigén E.coli (ETEC) baktérium. A fertőzés ellen kifejlesztett élő apatogén E.coli vakcina két különböző E.coli törzset tartalmat, nevezetesen az F4-et és F18-at, amelyek helyi védelmet biztosítanak a vékonybélben található helyi antitestek stimulálásával. A vakcina elektrolitoldatba keverten a vizestálból itatva, vagy egyéni drencseléssel adható be legalább 7-8 nappal az elválasztás utáni hasmenés első klinikai tüneteinek megjelenése előtt. A bevitel után az élő apatogén E. coli baktériumok a bélsejtekhez kapcsolódnak és elszaporodnak, ezáltal stimulálják a helyi immunitást – egészen pontosan a bélüregbe kiválasztott immunoglobulin A (IgA) termelését –, ami helyi védelmet biztosít a vakcinázott állatoknak. Az IgA antitestek az emésztőszervbe kerülő E.coli baktériumok F4-es vagy F18-as fimbiáihoz kapcsolódnak, ezzel megakadályozzák, hogy a baktériumok a bélsejtekhez kapcsolódva elterjedhessenek. Ez csökkenti a klinikai tünetek súlyosságát: javul a széklet állaga és csökken a széklettel kiválasztott patogén baktériumok mennyisége. Hosszú távon, telepi szinten nézve az E.coli vakcinázás az antibiotikum tartós csökkentését teszi lehetővé, és feleslegessé válnak az olyan étrendet kiegészítő megelőző intézkedések, mint a cink-oxid. Összességében a vakcinázott malacok jobban teljesítenek, ami a termelő számára egyértelmű megtérülést biztosít.