Az ABI Research új jelentése szerint 2024-re több mint 2 millió gazdaság és 36 millió szarvasmarha kapcsolódik majd egymáshoz a „dolgok internetén” keresztül. A jelentés az Internet of Things (IoT) lehetőségeivel foglalkozik a mezőgazdaságban, különös tekintettel a szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési felhasználásra. Szántóföldi növények és ültetvények esetében az „összekapcsolódás” (connectivity) megjelenésének elsődleges mozgatórugója a víztakarékos öntözés lesz. Az állattenyésztésben az állatok egészségi állapotáról való adatgyűjtés a legjelentősebb alkalmazási terület, beleértve a születéssel kapcsolatos információkat is, és szintén fontos az állatok mozgásának követése. Az összes ágazatban előnyként jelentkeznek majd az ABI jelentése szerint a jobb hozamok, a jobb minőség és a gazdálkodók jobb rálátása működésük hatékonyságára.

Ami a tejtermelést illeti, kétségtelen, hogy ma már nagy mennyiségű információval rendelkezünk az állatokról. Gyűjtünk magatartási, termelékenységi, állategészségügyi, genetikai stb. adatokat, tehát a nagy újítás az a lehetőség, hogy ezeket az adatokat trendekbe rendezve követni lehet. A teheneket időről időre ellenőrizni lehet, és az érzékelők és a legkorszerűbb technológiák felhasználásával azonosíthatóak az egyedek szokásostól eltérő viselkedésformái vagy értékei, így meg lehet előzni a betegségeket, mielőtt azok hátrányosan érintenék a telep egészét. A meghatározott paraméterek időbeli mérése (például kérődzés vagy pihenés) teljesebb információval szolgál, mint a pontadatok gyűjtése, mivel ez segít az állatok jobb kezelésében csoportszinten vagy állományszinten. A több forrásból származó adatok integrálása, valamint a meglévő adatok új módon történő áttekintése javítja a stabil kezelést. Az adatok intelligens felhasználása, amely a jövőben megvalósítható, segíti a gazdálkodónak a napi döntések meghozatalában, a stabil gazdálkodás kockázatainak és bizonytalanságainak csökkentésében. Például a már rendelkezésre álló adatok jelzik, hogy melyik tehén mennyire hatékony az állományban, ugyanis a legtermékenyebb állatok nem mindig a leghatékonyabbak. Az ún. MCM-index kiszámításakor az egyes állatok termelési adatait összekapcsolják a termelt tejből származó nyereséggel, ahelyett, hogy csak a tejmennyiséget számítanák kg-ban.

Harriett Sumnall, az ABI Research kutatási elemzője szerint az IoT mezőgazdasági térnyerésének okai egyetemesek – költségcsökkentés, jobb terméshozamok és nagyobb nyereség –, de az alkalmazáshoz vezető konkrét lépések helyenként eltérőek lehetnek. Például Észak-Amerikában a jelenlegi politikai légkör nem kedvez a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen olcsó, bevándorlás biztosította munkaerőnek, így itt az emberi munka automatizálása lehet a döntő. Európában pedig a mezőgazdasági termelők lényegesen fiatalabbak, mint a világ többi részén, ezért hajlamosabbak az új technológiák kipróbálására. Általánosságban elmondható azonban, hogy a gazdák nem ismerik az összekapcsolt mezőgazdaság előnyeit, ezért a cégeknek ezen a téren nagyon sok tennivalójuk van, hogy az IoT a mezőgazdaságban sikeres lehessen.